Csak akkor lesz zöldkötvény-program a vállalkozások számára, és csak akkor lazíthatnak a lakossági zöldhitel-feltételeken, ha azt az infláció alakulása és a piaci körülmények lehetővé teszik. A kötvényprogram biztos, hogy kicsi lesz és célzott.
Az intézmény saját tőkéje is negatívba fordult, a kormánynak még sincs aggódnivalója.
Ha az állam a budai Várat és a Karmelita kolostort a jegybankba apportálja, formálisan eltüntetheti ugyan a tőkehiányt, de semmit nem old meg – hoz abszurd példát a HVG e heti számában írt elemzésében Surányi György egyetemi tanár, volt MNB-elnök arra, mennyire téves irányt vett a jegybanktörvény tervezett módosítása.
Az Európai Központi Bank jóváhagyta a hazai tervet, amivel tehermentesíti a költségvetést annak a több százmilliárdos veszteségállománynak a fedezésétől, ami felhalmozódott a Magyar Nemzeti Bankban. A részletek még nem ismertek, annyi azonban várható, hogy módosulnak a költségvetési kilátások, egyben a gazdasági kormányzat mindenképpen sikerként könyvelheti el, hogy időt, több évet nyert magának a kérdés rendezésére.
Elkészült a törvénymódosítási javaslat, amellyel a kormányzat elkerülné, hogy a központi költségvetés terhére kelljen rendezni jegybanknál veszteségként felhalmozódó, több ezer milliárd forintos tételt. A terv elvileg figyelembe veszi a legjobb nemzetközi gyakorlatokat, egyben megerősíti a monetáris politika hitelességét. A tervezetet az Európai Központi Bank is véleményezi, a frankfurti szervezet megerősítette a hvg.hu-nak, hogy szerdán hivatalosan meg is kapta az ügyben a konzultációs kérelmet.
Az MNB 1961 milliárd forint és 2386 milliárd forint közé várja idei veszteségét, ami a GDP 2,5-3 százaléka. Ez megközelíti a központi költségvetés jövő évre tervezett teljes hiányát, illetve a paksi bővítés árának felével egyenértékű összeg. Az országgyűlés tavaly év végén módosította a jegybanktörvényt, de még a kedvezőbb szabályok mellett is 341-425 milliárd forint közötti összeggel kell majd feltőkésítenie az MNB-t.
